|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 6 találat | lapozás: 1-6 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Petroczky Géza 2006. július 28.Új napilappal bővül az erdélyi magyar nyelvű sajtókínálat. A július 31-én megjelenő Csíki Hírlapot kezdetben csak a megyeszékhelyen, Csíkszeredán terjesztik, de a későbbiekben túl szeretnének lépni a város határain. Önkormányzati források szerint az induló lap egymillió eurós befektetéssel terhelte a vállalkozók kiadásait, akik azonosak az Udvarhelyi Hírlap és más kiadványok tulajdonosaival: Albert Andrással és Petróczki Gézával. Kovács Attila főszerkesztő – aki korábban a Hargita Népe című napilapnál dolgozott -, elmondta, az új lapnál csak nyolc újságíró dolgozik. Legtöbbjüket ismeri a csíkszeredai újságolvasó, illetve rádióhallgató, de vannak új arcok is. A lapterjesztést önerőből állja a kiadó, de a hírlap megrendelhető postán is. A Székelyudvarhelyen nyomtatott, egyelőre fekete-fehér Csíki Hírlap ötezres példányszámmal indul. /Jakab Lőrinc: Új napilap indul Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./2007. május 5.Murádin Jenő Itáliában járt, a Klebersberg-kutatási ösztöndíj lehetővé tette számára, hogy több időt szenteljen az erdélyi képzőművészek két világháború közötti olaszhoni barangolásainak, írott és képírott élményeik számbavételének és feldolgozásának. Munkája eredményeként született meg az Olasz földön /Litera-Veres Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006, Erdélyi Művészet könyvek/ című kötet. A sort Szolnay Sándor nyitja, aki kényszerűségből került a művészettörténet paradicsomába: az első világháborúban hadifogolytáborba. Nagy Oszkár, Dési Huber István szintén harcterekről szerezte be első olaszországi élményeit. A gazdagon illusztrált kötet bemutatta a többi erdélyi művészt is. A könyv kiadását Albert András, Petroczki Géza és Porsche László székelyudvarhelyi polgárok támogatták. Kolozsváron vajon hányan dicsekedhetnek hasonló érdemekkel? /N. J. : Egy könyvről, és általában a műpártolásról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./2007. augusztus 31.Főtéri bulival, közvélemény-kutatással, Republic-koncerttel és a nulladik szám megjelenésével indul szeptember 2-án, vasárnap a Vásárhelyi Hírlap. Maros megye új, magyar nyelvű napilapja. Farczádi Attila főszerkesztő szerint a lap kevesebbet politizál, és többet foglalkozik az olvasók társadalmi gondjaival. A hétfőtől csütörtökig 16, pénteken 20 oldalon megjelenő lapot többnyire a Népújságnál is megfordult újságírók írják-szerkesztik. Az Albert András és Petroczky Géza tulajdonában lévő Vásárhelyi Hírlapot az első héten 25 ezer példányban, ingyen terjesztik, szeptember 10-étől pedig ötezerre csökkentik az eladásra kínált lapok számát. A két székelyudvarhelyi vállalkozó az elmúlt években Hargita megye két régiójában indított napilapot: az Udvarhelyi Híradót és a Csíki Hírlapot. A lap politikai irányvonalát illetően Farczádi Attila elmondta, a befektetők anyagi háttere megengedi, hogy „ne szoruljanak egyetlen párt vagy politikus támogatására sem”. „Bárhol dolgoztam, mindig a kiegyensúlyozottság híve voltam. Nem mi fogjuk megírni, hogy ki a jó és ki a rossz, ezt majd az olvasóink döntik el. Attól sem kell tartani, hogy az RMDSZ-t ha kell, ha nem, dicsérjük” – nyilatkozta. Farczádi cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a három hírlapot birtokoló cég Verestóy Attila tulajdonában lenne. Farczádi Attila a héten lemondott a szintén marosvásárhelyi Központ című hetilap vezetéséről. – A lap felelős szerkesztője Bálint Zsombor. /Szucher Ervin: Új napilap Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./2010. március 2.Új napilap indul HáromszékenMától naponta jelenik meg a Székely Hírmondó, Háromszék legrégebbi lapja. Az újságot eddig megjelentető kézdivásárhelyi Profiton cég ezentúl a székelyudvarhelyi Infopress Grouppal (IPG) közösen adja ki a hetente öt alkalommal, 16 színes oldalon jelentkező kiadványt. A lapindító sajtótájékoztatón Petroczki Géza, az IPG igazgatója elmondta, az üzleti tervüket arra alapozzák, hogy a Székely Hírmondó már bejáratott márkanévnek számít a megyében, 7300 előfizetője van. Petroczki korábban társtulajdonosa volt annak a vállalkozásnak, amely Udvarhelyen, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen indított napilapokat, a cég kettévált és Petroczki a nyomdával maradt, az újságokat a társa tartotta meg. A Székely Hírmondó első példánya 1849-ben, Bem tábornok tábori nyomdájában készült el. A második sorozat 14 esztendővel ezelőtt indult újra, kezdetben kéthetente, Kézdiszéken szórták. Idővel áttértek a heti megjelenésre, és a lapot megyeszerte terjesztették. A hetilapból az elmúlt hónapokban hetente 11 ezer példányt adtak el. A napilapot 14 ezer példányban nyomtatják, ebből márciusban kétezret ingyen osztanak szét. Kocsis Károly lapigazgató elmondta: a Székely Hírmondó továbbra is bulváros jellegű sajtótermék marad, ugyanakkor friss hírekkel, színesebb, gazdagabb témaválasztékkal fog jelentkezni. Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2011. december 12.HÍRADÁS NÉLKÜLFelmondásra kényszeríti az új tulaj a Krónika újságíróit? Értesüléseink szerint a Krónika szerkesztőit hamarosan az Udvarhelyi Híradó Kft. alkalmazza, amelynek több ingóságát árverezik szombaton tartozásai miatt. Nagy a bizonytalanság a Krónika szerkesztőségében: a Kolozsváron szerkesztett országos magyar napilap munkatársait az Udvarhelyi Híradó Kft. (UH) veszi át, ugyanis a lapot megjelentető Krónika Kiadó Zrt.-t hamarosan felszámolják. A Székelyhon hírportált, a Vásárhelyi Hírlap, a Csíki Hírlap, a Gyergyói Hírlap és az Udvarhelyi Híradó napilapokat kiadó Udvarhelyi Híradó Kft.-ben egy magyarországi alapítvány a többségi tulajdonos. A Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítvány tavaly decemberben, rögtön létrehozásakor 250 millió forintos adományt kapott a Szerencsejáték Zrt.-től. Júniusban 90%-os tulajdonrészt szerzett az Udvarhelyi Híradóban. Információink szerint néhány hónapja a Krónika is a Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítvány érdekeltségi körébe tartozik. Bizonyos vélemények szerint a magyar nyelvű sajtóorgánumok alapítványon keresztül lebonyolított akvizíciója által a Fidesz-kormány épít magának hátországot Erdélyben. Értesüléseink szerint a Krónikában bekövetkezett változások után az új tulajdonos nem jelentkezett, nem ismertette a szerkesztőséggel szándékait, jelenleg Deák Attila, a Krónika vezérigazgatója a kapcsolattartó személy az új tulajdonos és a szerkesztőség tagjai között. Forrásaink szerint Deák Attila december 7-én este közölte a szerkesztőség tagjaival: mondjanak fel a lapnál önszántukból, hogy az Udvarhelyi Híradó alkalmazhassa őket. A szerkesztőség egyelőre nem sieti el a felmondást, ugyanis szerintük nincs arra garancia, hogy ismét és azonos feltételek mellett alkalmazza őket az UH. Emellett nehezményezik, hogy az UH vezetősége részéről senki sem érkezett Kolozsvárra tájékoztatni a szerkesztőséget arról, hogy az elkövetkezőkben milyen terveik vannak a lappal. Úgy tudjuk, a Krónika Kiadó adminisztratív osztályának nagy részét már leépítették, ugyanis szolgáltatásaikra az új felállásban már nem lesz szükség. Állítólag a leépítés viszonylag békésen zajlott, volt, aki nyugdíjba vonult, mások új munkahelyet kerestek. Forrásaink szerint a szerkesztőség tagjait érintő átszervezést a vezérigazgató elutasította. A szerkesztőség további aggodalmaira az ad okot, hogy az új tulajdonos az átvételüket követő időszakban újratárgyalná a béreket, és szerintük ennek célja a kiadások csökkentése: attól tartanak, hogy jelenlegi fizetésüknél kevesebbet ajánl meg nekik az új alkalmazó. A titokzatosság miatti feszültséget tovább növeli az a tény, hogy az Udvarhelyi Híradó Kft. több ingósága is kalapács alá kerül pénteken, mivel a cég 564 319 lejre rúgó adósságot halmozott fel az állam felé. A Hargita Népe napilapban közölt információk szerint a pénteki árverésen összesen 394 100 lej értékben egyebek mellett kalapács alá kerül 14 gépjármű, egy hőközpont, egy légkondicionáló berendezés, továbbá készülékek, berendezések, számítógépek kerülhetnek új tulajdonoshoz. A tartozásokról és a cég jelenlegi anyagi helyzetéről az Udvarhelyi Híradó kft. vezetőségénél érdeklődtünk. Azt szerettük volna megtudni, hogy az UH milyen pénzügyi forrásokból kívánja a Krónika szerkesztőségére fordítandó költségeket fedezni, azonban a következő választ kaptuk: "Az Udvarhelyi Híradó Kft. a hivatalosan bejegyzett, romániai pártoktól független magánvállalkozás, amelynek finanszírozását a tulajdonosok végzik. Kiemelve ismét a médiavállalkozás jellegét, úgy gondoljuk, hogy a cég üzlet politikája meg egyéb, ehhez kapcsolodó döntések nem publikusak. Az ANAF honlapján közétett információkkal kapcsolatosan csak annyit, hogy jobban tennék, ha a világhálóról szerzett adatoknak tüzetesebben útánajárnának, ezt ugyanis az újságírói etika megköveteli. Egyébként is az Udvarhelyi Híradó Kft. nem egy frissen induló vállalkozás, hiszen már több éven keresztül megállta helyét ezen a folyamatosan változó piacon és ez a szervezet víziója a közeljővőben is, mindezt továbbra is úgy kívánja elérni, hogy betartja az érvényben levő törvényeket." Kifizette az állam felé a tartozását az Udvarhelyi Híradó Kft. A Krónika szerkesztősége jelenleg az Udvarhelyi Híradó Kolozsváron létrehozott kirendeltségének székházában szerkeszti a lapot. A kirendeltség létrehozásáról a Hivatalos Közlöny idei, október 21-i kiadásában tájékoztat. A kirendeltség az Eperjes (Onisifor Ghibu) utca 14. szám alatt található, egy akkora felületű irodában, amelyben legfennebb tíz személy férhetne el kényelmesen, ehhez képest - az Erdélyi Napló szerkesztőivel együtt - ennek duplája a helyiségben dolgozók száma. (Tulajdonosi viszonyok. A 2004-ben bejegyzett UH kiadón a Bap Agecyben érdekelt Albert András és Petroczki Géza üzletemberek illetve a Limoon Limited ciprusi cég osztozott. 2008. április 17-én a Hivatalos Közlönyben megjelent információk szerint az UH Kiadó kft. társtulajdonosi viszonyai megváltoztak: a ciprusi cég és Petroczki kilépett. Az üzletember a Bap Agency Kft.-ből is kivonult, tulajdonrészét pedig Albert vette át. Az egy évvel később, szeptember 17-én megjelenő Hivatalos Közlönyben szereplő adatok szerint a Bap Agency alaptőkéjét megemelték. Továbbra is Albert maradt a tulajdonos, ám magánszemélyként is belépett, a társasági tőke 25%-ának tulajdonosaként, 75% a Bap Agency kft. birtokában maradt. Ugyancsak 2009-ben adminisztrátor-csere ment végbe az UH-nál, az új adminisztrátor Székely Róbert lett, aki Köllő Bálintot váltotta a tisztségben. Az augusztus 19-én megjelent Hivatalos Közlöny szerint Albert András az Udvarhelyi Híradó Kft.-ben magánszemélyként birtokolt tulajdonrészét és a Bap Agency által birtokol tulajdonrészének nagyobb részét eladta a Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítványnak, cserébe 553 500 lejt kapott. A Bap Agency-nek az UH-ban jelen pillanatban 10%-os részesedése van, miközben a magyarországi alapítványé a 90%.) Kertész Melinda Transindex.ro 2016. február 10.Végre bejegyezték a Lacto-Coop SzövetkezetetFejér László Ödön képviselő közbenjárásával, két jogi és hét magánszemély társulása révén megalakult a Lacto-Coop nevű szövetkezet, amelyet hosszas ügyintézés után végre sikerült bejegyeztetni. Az alapító tagok a múlt héten a csíkszépvízi és székelykeresztúri szövetkezetek képviselőivel találkoztak a kézdivásárhelyi inkubátorházban, ahol a vendégek eddigi sikeres tevékenységeik során szerzett tapasztalataikat osztották meg a helyiekkel. A megbeszélésen Tamás Sándor megyetanácselnök felemlegette a tavalyi, Dél-Tirolban tett tanulmányi utat, amelyen Petroczki Gézával, a székelykeresztúri szövetkezet vezetőségi tagjával vettek részt, hogy az ott látottakat itthon is gyakorlatba lehessen ültetni. – A tanulmányút után a megye minden részén összehívtunk 100–150 gazdát, vázoltuk a lehetséges jövőképet, de akkor mindenki csak a nyakát tekergette. A folyamat 2015. április elseje után gyorsult fel, mikor a gazdák rájöttek, hogy a literenkénti 50–55 banis tejár mellett képtelenség megélni, tehát lépni kell – részletezte Tamás. – Gyakorlatilag két helyen, Illyefalván és Kézdiszéken történt előrelépés az Agrosic Egyesület és a mezőgazdasági kamara támogatásával. Az illyefalvi termékek azóta a piacon is megjelentek, Kézdiszéken egyelőre nem beszélhetünk erről. A megyei tanács évi 100 ezer euróval segíti az Agrosicet, és ezután a termelőegységek finanszírozását helyezzük előtérbe – hangsúlyozta, hozzátéve, ez fontos is, hiszen a tej európai uniós átlagára 1,5 lej, míg Dél-Tirolban 2,5, de Keresztúron is sikerült elérni, hogy 1-1,2 lej közötti összeget kapjanak a gazdák. A találkozón Ambrus Tibor egyetemi docens és vállalatfejlesztési szakértő, illetve Tankó László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság székelyudvarhelyi elnöke is előadást tartott. – A tudáson a lényeg, hiszen a pénz jön-megy – emelte ki Ambrus. – Nyugaton sincs sokkal több pénz, viszont jó minőségű, könnyebben értékesíthető terméket állítanak elő. Ehhez szükséges a szövetkezet megértése, a szövetkezeti tudás alkalmazása. Székelyföldnek a jövője a tudás, erre kell fektetni a hangsúlyt. Hiába van pénz, ha nem tudjuk munkába állítani – mondta az egyetemi docens. A kézdivásárhelyi szövetkezetet Farkas Sándor Barna (Kézdimartonos), Gajdó Réka (Nyujtód), Horváth Sándor (Kézdiszentlélek), Imre László (Szentkatolna), Máthé István Olivér (Kézdialmás), Sütő András Emil (Szentkatolna), Vatány István (Bereck), az Agrosic Közösségek Közti Társulás és az Ozsdolai Szarvasmarhatartó Gazdák Egyesülete alapította azzal az elsődleges céllal, hogy a tejet jó áron és feldolgozott formában is lehessen értékesíteni. Bartos Lóránt. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) lapozás: 1-6
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
